Hadd emelem...

Hadd emelem…

Hadd emelem korsómat, csordultig teli sörrel,

mézszínű árpából főzve, komlón ízesítve,

kortyoljuk egészségére annak a hölgynek,

akiért jöttünk a Kutyába ma este ennyien össze!

Ő, aki gyűjti-kutatja közhangulatát a népnek,

mellyel a jó urak odafönn aligha törődnek,

Nincsen percre se nyugta, csöng a mobil telefon,

excelek, esemesek száguldoznak a térben

ő közben takarít, süt-főz, beosztja a lóvét,

szép agarát futtatja, kísérgeti édes urát,

Hogy jut idő minderre? - maradjon az asszonyok titka.

Éljenek ők soká, derűsen és örökifjan!