S. P.-nek
Eljöttünk
Hát eljöttünk, ím itt vagyunk, ahányan bírtuk lábbal, szívvel, emlékek
súlya alól
pillantásunk elidőz a redőkön, szarkalábakon, barázdás
homlokokon
felfigyelünk a hangszálak zörejére, észleljük a mosolyok mögött
megbúvó szájzugi árkot, derű fölött a halk iróniát
ó régi részegségek, húsvét hétfői vad tivornyák, mogorva
másnaposság
gyengülő gyomrunk nem tűri már a nehéz, fűszeres étket és szó se
lehet berúgásról, jaj ne!
ó nők, vakmerőn kacérak, tavaszvirágok,
őszi lombok, Ilona kék tekintetéből áradó szellem
itt vagyunk hát, esélyek ellenére, dacosan, és csak azért is,
mert rajongva szeretünk élni, és talán az élet is kedvel minket időnként
koccintsuk össze tehát borral telt poharunkat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése