Reggel
- felébredt már? - lehetne összebújni,
- a félhomályban valamit fülbe súgni?
- hát persze, hogyne, csak fogjon át erősen,
-én itt vagyok már, ne féljen semmitől sem,
- kutyám is itt van, lábamnál gömbölyödve,
- a másik kettő az ördög tudja merre,
- kicsit korán van, talán még alszom, érti?
- de én szeretnék az ablakon kinézni,
- ne kelljen mindig meredni szürke falra,
- lehetne lassan együtt fordulni balra,
- öleljen át jól, így tartson most szorosan,
- ne mozgolódjék, maradjon mozdulatlan,
- így jó lesz? - jó hát, de én még alszom, érti?
csak néhány percet! - álomszuszék egy férfi!
- Fehér is megjött, jó mélyen benn az ágyban,
kinyújtani se engedi már a lábam,
- jaj hagyja el, imádnak ágyban lenni
- mit mondjak, én is, nem érdekelne semmi.
- mindig nyüzsögnek, izgága kis hülyék,
- én morzsolom csak a Kajla balfülét.
- hát ő is itt van? - másutt hol is lehetne,
mindenki vágyik puhára, testmelegre,
- maga is így van? nincs itt nagyon meleg?
- sőt éppen így jó, árnyékban negyvenegy.
- jaj istenem, mióta kérve-kérem,
hogyan lehet egy felnőtt ilyen idétlen?
- csak félórácskát lehetne még aludni,
de jól is esne pihenni, ellazulni,
- pihenjen jól van, aludjon még egy verset,
amúgy is gyorsan repülnek most a percek,
- tartson szorosan, erővel, szenvedéllyel,
- így el se választ bennünket semmi széjjel,
- gyengéden és szelíden, hogy cseppecskét se fájjon,
olyan törékeny reggel felé az álom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése